Matyó-világ
Mezőkövesd lakóit a szomszédos Szentistván és Tard népével együtt nevezik matyóknak. Színes népviseletükkel, híres népművészetükkel országos hírnevet szereztek maguknak.
1646-ben Mátyás király Mezőkövesdnek mezővárosi rangot adott. Az uralkodó pár évvel később, Szent László napján is felkereste a várost, és a későbbi korokban is népszerű volt a lakosok körében. Ezért is eredeztetik sokan a matyó elnevezést Mátyás király nevéből.
Mezőkövesd, Szentistván és Tard lakói népművészetükkel maradandót alkottak, ma is nagyon vallásos lakosai büszkék matyó eredetükre.
Mezőkövesden elődeink örökségét a skanzen jellegű városrészként elhíresült Hadas városrész, népi iparművészeink, valamint a Matyó Múzeum őrzi és ápolja.
Szentistván lakói a pasztell színekkel hímzett, virágmotívumokkal díszített újabb stílusú népviseletet öltik magukra. Tájháza az 1800-as évek végén épült.
Tard keresztszemes varrottasai jellegzetes piros-fekete színezésűek. Tájházai közül az egyik 200 éves üstökös tetejű, amely a matyóság jellegzetes építménye volt, de már csak ebben a kisvárosban látható. A településen található homokbánya természetvédelmi terület.